A legtöbb akvarellfestő (akár hivatásos, vagy amatőr) legszívesebben puhább, erősebben szívó, fél-érdes akvarellpapírra fest, melynek közepes szemcsézettségén jól megtapad a festék és nem töredeznek meg a színek. Az érdes papírt nehezebb kezelni, mivel a durván szemcsézett felület megbolygatja a részleteket, a kevéssé szívó, vagy sima felületű papíron viszont túl könnyen fut, foltosodik, mázolódik a festék.
Természetesen a legjobb minőségű akvarellpapírok között is vannak különbségek és a különböző gyártmányok sem viselkednek egyformán nedvesítés vagy festékfelhordás közben. Nagyon praktikus a mindenfajta struktúrájú akvarellpapírt tartalmazó akvarelltömb, melyről a festés és száradás után leválaszthatók az egyes lapok.
